Kölcsey kultuszát ápolják

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület szervezésében idén megrendezésre kerül a Kölcsey Napok rendezvénysorozat, amely irodalmi tanácskozással vette kezdetét augusztus elsején a szatmárnémeti Astoria Szálló nagytermében.

Idén Kölcsey halálának 175., valamint a Hymnus megírásának 190. évfordulója jegyében zajlik a Kölcsey-megemlékezés Szatmár megyében. Az EMKE által szervezett „Napjaink Kölcsey Ference" című irodalmi tanácskozás keretében több irodalomtörténész és pedagógus előadását követhették figyelemmel az érdeklődők.

A rendezvényt Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke nyitotta meg Életem: Kölcsey című előadásával, melynek keretében személyes élményeiről számolt be a hallgatóságnak. Muzsnay felidézte az első Kölcsey-megemlékezések hangulatát, az utcanévadás pillanatát, és egyéb Kölcsey nevéhez fűződő történeteket mesélt el röviden

Kulin Ferenc budapesti irodalomtörténész vezette a tanácskozás első felét, amelynek keretében Csorba Sándor nyíregyházi történész, Szilágyi László pszichológus és Kereskényi Sándor irodalomtörténész előadásaira került sor.

Rövid szünet után megtudhattuk azt is, mit jelent ma, a mai fiatalság számára tanítani a Hymnust és Kölcseyt. Elsőként Gál Gyöngyi tanárnő és szaktanfelügyelő tartotta meg Kölcsey tanítása a romániai magyar iskolákban című előadását, melyből kiderült: a pedagógusok nem tanítják az egész Kölcsey életművet a középiskolás tanulmányok során, de mivel születése helye Szatmár megyéhez köti és a tanárok fontosnak tartják a Kölcsey-kultusz ápolását, ezért Szatmár megyében a diákok már 8. osztálytól alaposan megismerkednek a Himnusz szerzőjének munkásságával.

„Kölcsey minden magyar számára a nemzeti identitást jelenti, elsősorban a himnuszunk költőjének nevezzük. Szatmár megyében, szűkebb pátriájában kultusza van. Kölcsey a reformkor emberideálja (...), egyaránt nagyot alkotott lírában, értekező prózában, ő honosította meg a magyar irodalomtudományban a valódi kritikát. A tanulók először VIII. osztályban találkoznak Kölcsey költészetével, a következő témák esetében: az irodalmi szöveg, mint nyelvi alkotás megfigyelése, az irodalmi formák és kódok megragadása a szövegtermelődésben, változatos irodalmi szövegek olvasása, időmértékes ritmus, a lírai én, a dal, az epigramma, a himnusz." - magyarázta Gál.

A tanfelügyelő után Kasztovszky László fehérgyarmati tanár előadására került sor hasonló témában, végül pedig Kölcsey és Wesselényi barátságáról tartott előadást Takács Péter történész.

A Napjaink Kölcsey Ference című irodalmi tanácskozás a Károlyi-kastély előadótermében folytatódott 17 órától. Itt  Bogdan Georgescu, a Nagykárolyi Kulturális, Sport- és Idegenforgalmi Igazgatóság vezetője, Kovács Jenő Nagykároly polgármestere és Kádár Ferenc nagykárolyi költő mondott köszöntőbeszédet.

A rendezvénysorozat augusztus 2-án, péntek délután 17 órától ökumenikus imával folytatódik a sződemeteri templomkertben lévő Kölcsey-szobor előtt.
A rendezvény fővédnökei Adrian Stef, a Szatmár Megyei Tanács elnöke és Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke.